BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. 10. 08. 16:00-17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI
Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /26. foglalkozás/ Éghajlatváltozás
Résztvevők száma: 17 fő
A program célja, leírása: Éghajlatváltozásunk okai
A soron következő foglalkozásunkat a gyerekekkel kötetlen beszélgetéssel kezdtük. Elmondhatták a témával kapcsolatosan saját tapasztalataikat éghajlatunk megváltozásával kapcsolatosan. Nagyon ügyesen beszámoltak a szokatlanul magas nyári hőmérsékletről, az esős nyárról és az októberi időjárás enyheségéről. Az okokat boncolgatva megemlítették a globális felmelegedést, az üvegházhatást, amiből kiderült, hogy ki-ki az osztályfokának megfelelő tudással rendelkezik a témával kapcsolatban.
Ezután tanári magyarázattal és bemutatással a témával kicsit mélyrehatóbban is megismerkedtünk.
Először térképen megnéztük, hogyan változott az éves középhőmérséklet a 20. század elejétől 2010-ig.
Láthattuk, hogy a nyolcvanas évek közepétől emelkedést mutatnak az értékek. A térképek áttekintésekor megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti értékek változásai az éghajlatunk változásának jeleit mutatják. Az elemzésekből kitűnt, hogy a fagyos napok száma csökkent, míg az extrém meleg napok száma növekedett.
Beszéltünk arról, hogy a hőhullámos napok számának emelkedése az egészségünkre káros hatással van.
A hőmérsékleti térképek elemzése után a csapadéktérképekre tértünk át. Itt azt láthattuk, hogy bár vannak kirívóan csapadékos időszakok, összességében az éves csapadékmennyiség csökkent.
A térképelemzések után a éghajlatunk változásainak okairól néztünk meg egy kisfilmet, amelyben a gyerekek sok ismerős dolgot véltek felfedezni, hisz a foglalkozás elején ők is említették ezeket.
Az elméleti rész után a foglalkozás lezárásaként a gyerekek elkészítették Magyarország csapadék és hőmérsékleti térképét. Előre kiválasztott városokhoz (Szeged, Pécs, Miskolc, Győr, Szolnok, Szentgotthárd) az iskolai atlasz segítségével megkeresték az évi középhőmérsékleti és csapadék értékeket és saját készítésű hőmérővel és csapadékmérővel ábrázolva helyezték el térképeiken 5 fős csoportokban dolgozva.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. 10. 15.. 16:00-17:00
A foglalkozás helye: Múzeum
Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /27. foglalkozás/ Népi megfigyelések 1.
Résztvevők száma: 17 fő
A program célja, leírása: Népi megfigyelések évszakos megoszlásban-tél
A foglalkozás-sorozat következő választott témaköre igen nagy terjedelmű, ezért 3 részre osztottam fel, évszakoknak megfelelően. Mivel a gyerekek sokat járnak a helyi múzeumba és szeretnek ott foglakozásokon részt venni, ezért a népi megfigyelésekkel kapcsolatos első foglalkozást itt tartottuk meg.
Először tájékozódó jelleggel kötetlenül beszélgettünk arról, ki milyen népi megfigyelésről hallott vagy esetleg van-e közöttük olyan, ahol a családban ezeket a megfigyeléseket figyelembe veszik.
Ezután a múzeum technikai eszközeit felhasználva PPT segítségével ismerkedtek meg a gyerekek a télhez és a tavaszhoz köthető népi megfigyelésekkel.
A népi megfigyelések az időjárással kapcsolatosak, és bár sokan nem hisznek benne, a népi jövendölések sokszor igen pontosak, bár az éghajlatváltozás sokat csökkentett értékén.
Első diasorozatunk december hónap népi megfigyeléseit mutatta be.
Mivel az októberben járunk, a gyerekek egy része megígérte, hogy árgus szemmel figyeli a ködös napokat, mert ha ködös az október, sok hó lesz a télen. Érdekesnek találták a Luca-napi népszokást és népi megfigyeléseket, a karácsonyi jóslatot, mely szerint, ha zöld a karácsony, fehér a Húsvét. Szilveszterre gondolva a tiszta égbolt bő termést jövendöl.
A januári megfigyelések közül az új évi jövendölést(erős szél-hosszú tél), a vízkereszti megfigyelést (ha vízkereszt vizet ereszt, a tél még nem ereszt), Vince napját (ha megcsordul Vince, tele lesz a pince), és a Pálfordulást mutattuk be.
Februári megfigyelések közül a medve kijövetele volt az egyik legérdekesebb a gyerekek számára, de a Dorottya nap is érdekelte őket. többen megígérték, hogy bőszen hallgatják februárban, hogy megszólal-e a pacsirta és Jégtörő Mátyásról is szót eltett a bemutató.
A foglalkozás gyakorlati részében papírlapokból kis füzetecskét készítettek a tanulók, amibe feljegyezhették azokat a téli népi megfigyeléseket, amelyek a legérdekesebbek voltak számukra.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. 10. 29. 16:00-17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI
Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /28. foglalkozás/ Népi megfigyelések 2.
Résztvevők száma: 17 fő
A program célja, leírása: Népi megfigyelések évszakos megoszlásban-tavasz-nyár
A téma feldolgozásának második foglalkozását a z iskola számítástechnika termében tartottuk, ahol minden tanulónak lehetősége volt az internet segítségével keresgélni az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések között. Számos oldalt találtak, ahonnan a nekik legérdekesebbeket mentették. Ezután közös mappába gyűjtöttük az alkotásokat, melyek a következők voltak:
Március:
9. Amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz egész hónapban.
12. Gergely megrázza szakállát,a tavaszt várjuk de a tél támad újra.
(vagyis gyakorta fordul elő hideg csapadékos idő - havazás - ilyen tájt)
15. Igen gyakran esős az idő e-napon
18. Sándor, József és Benedek zsákban hozzák a meleget...
19. József Amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter Pálkor.
A népi megfigyelések szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak.
21. Benedek Ha ezen a napon megdörren az ég, 40 nap szárazság következik.
25. Ha ezen a napon megszólalnak a békák, még 40 napig hideg lesz.
Száraz március, esős áprilist jövendől.
Április:
12. Amilyen az időjárás ezen a napon, a következő negyven napban annak
az ellenkezője várható.
24. A Szent György napi eső bőséges termés előjele, akárcsak ha ezt megelőzően
megdörren az ég.
Más megfigyelések szerint ha e nap előtt megszólalnak a békák az korai vagy
száraz nyarat jelezhet.
25. Ha ezen a napon megszólal a fülemüle, szép tavasz ígérkezik.
30. Amennyiben meleg és száraz az idő, egész nyárra ez lesz jellemző.
Május:
12-14. Pongrác , Szervác, Bonifác a három fagyosszent. Ilyenkor gyakran visszatérnek
a reggeli fagyok.
25. Orbán, az utolsó fagyosszent.
Nagyon meleg májust esős június követ.
Június:
8. Medárd, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig esik.
Július:
25. Ha süt a nap, télen hideg várható. Ha sok a felhő, sok hó várható.
Augusztus:
1. Ha 1 – 10.-között nagyon meleg van, hideg tél várható.
Ha ez idő tájt sok az eső, száraz tél jövendőlhető.
10. Ha Lőrinc napján szép az idő, az ősz is ilyennek ígérkezik.
20. Amilyen az időjárás Istvánkor, olyan lesz negyven napig.
24. Ha Bertalan zivatarral jő, következik a rossz idő.
Az összegyűjtés után magyarázat következett, majd a gyerekek a múzeumi naplóba bejegyezhették a számukra legérdekesebb megfigyeléseket.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. 10. 29. 16:00-17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI
Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /29. foglalkozás/ Népi megfigyelések 3.
Résztvevők száma: 17 fő
A program célja, leírása: Népi megfigyelések évszakos megoszlásban-ősz
Programsorozatunkban a népi időjárási megfigyelések témakör utolsó foglalkozásán az ősszel foglalkoztunk.
Mivel éppen ebben az évszakban járunk, talán ez érdekelte a gyerekeket legjobban. Előzetes feladatként azt kapták, hogy figyeljék október végének időjárását, készítsenek jegyzetet a megfigyelésükről.
Elsőként a szeptember havi népi megfigyelésekről szólt a PPT-ben elkészített előadás. Ebből megtudhatták, hogy szeptember 8-án mennek el a fecskék, szó esett a Mihály-napi megfigyelésekről, és volt olyan éles eszű gyerek, aki tudta, hogy szeptember végén voltak még fecskék, ezért a jóslat szerint karácsonyig enyhe marad az idő.
Ezután a gyerekek felolvasták az általuk készített időjárás jelentéseket, amit az előző egy hétben készítettek, majd tovább haladva az októberi népi megfigyelések közül néztük meg a kiválasztott hármat, ami az ő megfigyelési időszakukkal egybe esett. Örömmel tapasztaltuk, hogy szép időben volt részünk és egybe vetettük a jóslással, miszerint a jó idő karácsonyig kitart, aminek nem mindenki örülne.
Kíváncsian várjuk, hogy a Dömötör-napi szél meghozza-e a telet.
utolsó októberi népi jóslatunk nem vágott egybe a gyerekek által megfigyelt idővel, mert nem volt meleg idő, de nem is fagyott, ahogy a jóslat szerint kellett volna.
Az utolsó diasorozat a novemberi népi megfigyelésekről szólt, amit még előre nem tudhatunk, de az előzőekhez hasonlóan feljegyezték a múzeumi füzetbe és majd a következő foglalkozásokon szakítunk időt, hogy meghallgassuk azokat, akik novembert figyelemmel kísérték. Ide az esős Mindenszentek-enyhe tél, és a Márton-napi megfigyelések tartoztak, valamint Erzsébet és Katalin napja.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. 11. 04. 15:00-16:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI
Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /30. foglalkozás/ Tájékozódás a szabadban
Résztvevők száma: 17 fő
A program célja, leírása: A szabadban való tájékozódás megismerése
A foglalkozás megtartására az iskola udvarán illetve az épület környékén került sor. Elsőként a gyerekekkel megbeszéltük, hogy a szabadban való tájékozódás viszonyítási irányai a világtájak. Megnéztük az iránytűt és megbeszéltük, hogy tulajdonképpen a tájékozódáshoz elegendő az északi irány megállapítása, hisz az észak-dél, kelet-nyugat egymásra merőleges irány. ha nincs nálunk iránytű, megfigyelésekre, matematikai számításokra hagyatkozva többféle módon is meghatározhatjuk az égtájakat. nappal az árnyék változása, vagy egy karórának és a Nap állásának segítségével állapítjuk meg az északi irányt. Ezt a módszert a gyakorlatban is kipróbáltuk. Megbeszéltük, hogy éjszaka a Sarkcsillag mutatja az északi irányt.
Megbeszéltük, hogy a tájékozódást a térképen jelölt jellegzetes épületek, felszíni tárgyak is segítik. A legfontosabb feladat a térkép tájolását követően a tartózkodási hely megállapítása. A tereptárgy segítségével történő tartózkodási hely meghatározása azon alapszik, hogy a térképen és a szabadban egyértelműen megfeleltethető azonosítási pontokat keressünk. Megnéztük a templomot és a háborús emlékművet, amely jelölve van a térképen és nem téveszthető össze más tereptárggyal. A térképet azután visszavittük az iskolába, majd közösen elvégeztük a tájolást. a térképi jelre tettünk egy botot úgy, hogy hogy az tőlünk a felszíni elem irányába mutasson. A beállított bot mentén húztunk a térképre egy vonalat. Eztán a másik felszíni tárggyal is elvégeztük ugyanezt a műveletet. A két vonal metszéspontja megadta a térképen a tartózkodási helyünket.
Miután közösen elvégeztük a tartózkodási hely meghatározását a gyerekek hármasával kaptak egy-egy Besenyszög térképet és 2 kijelölt tereptárgyat, majd az iskola környékén kijelölt pontokra mentek a tanulók és az elsajátított módszer segítségével meghatározták tartózkodási helyüket. A hűvös idő ellenére nagyon jól érezték magukat a foglalkoztatottak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
