BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014. 09.03.    16:00-17:00

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /21. foglalkozás/ Gépgyártás-autógyárak 1.                      

Résztvevők száma: 17 fő     

A program célja, leírása: Ismerkedés Magyarország autógyártásban való rézvételével

A foglalkozás megtartására az iskola tantermében került sor. a témakörben elsőként az Audi gyárral és a Mercedes gyárral ismerkedhettek meg a tanulók.

A foglalkozás első részében motivációként elbeszélgettünk arról, ki milyen márkájú autókat ismer, kinek melyik a kedvence és természetesen elmondhatták miért. Ezután fotók alapján 3 fős csoportokban dolgoztak a gyerekek, ahol ki kellett választani és párosítani a különböző autómárkákat a róluk készített fotókkal. miután ellenőriztük a feladat helyességét, utána leszűkítettük a kört két nagy autómárkára: az Audi és a Mercedes autókra. A gyárak tevékenységének megismertetése Power Point fomájában történt.

Elsőként az Audi magyarországi összeszerelő gyárával ismerkedtünk meg. Győrben, 1993-ban létesített összeszerelő gyárat az Audi és megalakult az Audi Hungaria Motor Kft., amely kezdetben csak motorgyártással foglalkozott, később viszont központi motorszállítóvá vált.1998-tól kezdődött a  magyarországi Audik összeszerelése. Audi TT Coupé, Roadster, Audi 3 Cabriolet autókat néztünk meg a gyártási folyamat rövid leírásával együtt, majd megismerkedtek a gyerekek az első olyan modellel, amelyet teljesen hazánkban gyártanak, az Audi A3 modell négyajtós változatával. Az győri gyárral való ismerkedés után áttértünk a Mercedes gyárral való ismerkedésre, melynek formája megegyezett az előzőekkel.

A Mercedes 2012. márciusa óta gyárt Magyarországon személygépkocsikat, amely Kecskeméten zajlik.

Ezen márka megismerésének keretein belül a gyerekek megnézhettek 3D-s fotók segítségével néhány beszerelésre kerülő alkatrészt.

A foglalkozás levezetéseként Puzzle-játék formájában egy Audi3 és egy Mercedes gépkocsi összekevert darabjait kellett 5 fős csoportmunkában szétválogatniuk és összerakniuk. 

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014. 09. 10.   16:00-17:00

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /22. foglalkozás/ Gépgyártás-autógyárak 2.                      

Résztvevők száma: 17 fő     

A program célja, leírása: Ismerkedés Magyarország autógyártásban való rézvételével

Második foglalkozásunkon az első folytatásaként a magyarországi autógyártás újabb két helyszínével ismerkedhettek meg a csoport tagjai. Bevezetésként felelevenítettük az Audi és Mercedes gyártásáról szerzett ismereteinket, valamint megnéztük azokat az anyagokat, amit a gyerekek önállóan kerestek és hoztak az összejövetelre. nagy érdeklődést mutattak a téma iránt, mert a fényképektől a szöveges leírásokig, a saját készítésű puzzletól a papírból készített autómodellig sok minden került az asztalokra. egymás munkáját megnézték, értékelték a gyerekek. Jó hangulatban kezdtük az új ismeretek elsajátítását egy-egy rejtvény megoldásával. A csoport két részre oszlott, így fejtették meg a rejtvényeket, melynek megoldásaként az Opel és a Suzuki márkaneveket kapták.

A rejtvény után képes-szöveges tanári bemutatás útján ismerkedtek meg a két gyárral.

elsőként az Opel összeszerelő és motorgyártó leányvállalattal ismerkedtünk, melynek története 1992-ben kezdődik, amikor az első Opel Astra legördült a szalagról, majd ezt még 80 000 másik összeszerelése követte.

Megismerkedtünk a szentgotthárdi gyárban készített kis hengerűrtartalmú benzinmotorok sorozatgyártásával. megemlítettük, hogy a magyar gazdaság szempontjából milyen fontos ez az Opel beruházás, hisz a beszállítók 46 százaléka magyar vállalkozás.

A következő helyszín bemutatása hasonlóképpen történt. Bemutatásra került az 1991-ben megalakult Magyar Suzuki Rt., amely Esztergomban található. Az eddigiek közül talán ez érdekelte a gyerekeket legjobban, hisz szinte kivétel nélkül mindenki felismerte a Suzuki Swift „ kisautót”, amely 50 százalékot meghaladó magyar értékkel készült és készül még ma is.

A foglalkozás befejezéséül az elhangzottak és látottak alapján a gyerekek párosával totót töltöttek ki.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014. 09.17.     16:00-17:00

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /23. foglalkozás/ Hungarikumok, világörökség                  

Résztvevők száma: 17 fő     

A program célja, leírása: Ismerkedés hazánk nevezetességeivel

A foglalkozás keretén belül a teljesség igénye nélkül megismerkedtünk azokkal a dolgokkal, amelyek csak Magyarországra jellemzőek, amelyekről a magyarok ismertek a világban. előzetes gyűjtőmunkaként a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy hozzanak magukkal olyan dolgokat, amelyek szerintük a fenti kategóriába sorolhatók és ha külföldre mennének egyszer, azt a dolgot magukkal vinnék, mint magyar jellegzetességet. Volt, aki szóban készült (ételek), de volt aki paprikát, üres pálinkás üveget, szalámi csomagolását hozta.

A téma bevezetéseként tisztáztuk a hungarikum fogalmát, hogy mindenki tisztában legyen vele, miről is szól a foglalkozás. Ezután interaktív tábla segítségével előre elkészített zenés-képes diasorozattal ismerkedtünk meg azokkal a személyekkel, dolgokkal, amelyek kiemelésre méltó értékek, tulajdonságaik a magyarságra jellemzőek, védett természeti értékek, kiváló nemzeti termékek. Megtanultuk, hogy hogyan válhat valaki vagy valami hungarikummá, milyen minősítésen kell átesnie, ki minősítheti a hungarikumot.

Magyar személyek közül megismerkedtünk írókkal, költőkkel, sportolókkal, zeneszerzőkkel.

A magyar népmeséket szinte mindenki felismerte. A nagyobbak a magyar feltalálók találmányait találták ismerősnek és érdekesnek. Zenei tanulmányaik nyomán felismertek népi hangszereket, népi munkaeszközöket. Közösen énekeltünk magyar népdalt, a diasorozat mellett a gyerekek felsoroltak magyar filmeket. Legérdekesebbnek az őshonos állat- és növényfajokat találták. Végezetül az ételek és italok bemutatása következett, mely szorosan kapcsolódott a gyűjtőmunkához.

A foglalkozás végén örömmel fogyasztották az általam előre elkészített gulyáslevest, megfűszerezve a gyerekek által hozott hungarikummal, a csípős paprikával.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014. 09.24.    16:00-17:00

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /24. foglalkozás/ Energiagazdaságunk 1.                

Résztvevők száma: 17 fő     

A program célja, leírása: Betekintés hazánk energiagazdaságába

A foglalkozás első részében kötetlen beszélgetés formájában tájékozódtunk, hogy a csoport tagjai mennyire vannak tisztában az energiagazdaság fogalmával, ismernek-e energiahordozókat és tudnak-e ezeket felhasználó létesítményeket Magyarországon. A legtöbben a Paksi Atomerőműről hallottak, hiszen közülük voltak, akik korábban látogatáson vettek részt az erőműben.

A továbbiakban két részre bontva ismerkedtünk a témával. Első foglalkozásra az energiahordozók megismerését, felismerését, lelőhelyeik megismerését szerettük volna elérni. ehhez először internetes kereséssel a gyerekek különböző energiahordozók leírását keresték meg, majd az iskolai ásvány- és kőzetgyűjteményből párosítottuk azokat. ezután következett a lelőhelyek keresése, amely tanári segítséggel történt, hisz a megtalált energiahordozók nagy részét ma már nem bányásszák a gazdaságtalan kitermelés miatt.

A foglalkozás második részében 5 fős csoportokban a gyerekek sablon alapján megrajzolták Magyarország térképét, majd falitérkép segítségével bejelölték azokat a településeket, amelyek még bányászati központok.

Utána a földrajzi atlasz segítségével megkeresték a térképjeleket, majd megrajzolták és elhelyezték a maguk készítette transzparenseken.

a térképeket kiraktuk a 8. osztályosok tantermébe, remélve, hogy segítséget nyújt számukra az energiagazdasági ismeretek elsajátításában.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014. 10. 01..  16:00-17:00

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, AMI

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés /25. foglalkozás/ Energiagazdaságunk 2.                

Résztvevők száma: 17 fő     

A program célja, leírása: Betekintés hazánk energiagazdaságába

Előző foglalkozásunk alkalmával a gyerekek megismerkedtek hazánk energiahordozóinak legfőbb tulajdonságaival, kezükbe vehették, így közvetlen tapasztalatot szerezhettek a külső tulajdonságaikról. megismerték a hazai lelőhelyeket, az ásvány és kőzetjeleket maguk készítették el, így a mai napi témánk már nem volt ismeretlen egészen. az energiahordozók kitermelése, energiává alakítása és szállítása volt a témája annak a szöveges-képes összeállításnak, amelyet interaktív tábla segítségével tekinthettek meg a tanulók.

Először az erőművek anyag felhasználási arányáról esett szó, a szénfélék, szénhidrogének és a hasadóanyagok feldolgozásáról került bemutatásra szöveges ismertető. Az előző foglalkozáshoz képest a gyerekek felfedezték, hogy a szénfélék felhasználása a legcsekélyebb mértékű annak ellenére, hogy jelentős készletekkel rendelkezünk, de a minőség miatt a termelés visszaesett (25 %). Ezekbe beletartozik a lignit, barnakőszén, feketekőszén felhasználása. Szénhidrogének felhasználásában jobb az arány (33%), a hasadóanyagok terén a legmagasabb (41,2%). A bemutatás közben megbeszéltük a mai helyzetnek megfelelő helyzetet, ami egy esetleges új atomerőmű építésére és a régi fejlesztésére vonatkozik.

Az előadásból a gyerekek megismerhették azokat a helyeket, ahonnan pótoljuk a hiányzó energiakészletünket: Oroszországról, az Adria csővezetékről, Lengyelországról esett szó.

Ezután az energiatermelés központjait ismertük meg: Paks, Pécs, Ajka, Inota, Oroszlány, Visonta, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Százhalombatta került bemutatásra és az elosztó központ Albertirsa.

Ezek után a megújuló energiaforrásokról láthattak a gyerekek képes beszámolót, a geotermikus energiáról, a vízierőművekről, a szélenergiáról, a napsugárzás felhasználásáról, a biomasszáról, amelyek használata hazánkban még „gyerekcipőben” jár. Összejövetelünk lezárásaként az előre elkészített kontúrtérképre felhelyeztük az energiatermelő központok nevét, melléhelyezve a felhasznált energiaforrás jelét.