BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje: 2014. szeptember 17.

A foglalkozás helye: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Megnevezése: Tantárgyfejlesztés/Tájékozódási ismeretek/ 8. alkalom

Résztvevők száma: 27

A program célja, leírása: Térképkészítés 1.

Foglalkozás folyamata:

A mai foglalkozáson ismertetem a gyerekekkel a legújabb térképkészítő programokat.

A személyi számítógépek és néhány évvel később az internet széleskörű elterjedése nagy változásokat hozott a térképészetben is. Ma már az összes térképet számítógéppel készítik; rengeteg közülük csak digitális formában jut el az olvasóhoz. Néhány esetben maga a felhasználó is közreműködhet a térképek elkészítésében, pl. az OpenStreetMap térképeinek adatgyűjtésében és szerkesztésében. Ezzel egyidejűleg megjelentek ingyenes grafikus és geoinformatikai szoftverek is, amelyeket bárki szabadon letölthet a webről. Előnyük, hogy a drága, magasabb képzettséget igénylő szoftverekkel szemben, használatuk gyorsabban elsajátítható, bővíti a felhasználó földrajzi-informatikai szemléletét, ezért az egyetemi szakoktatásban is gyakran alkalmazzák. Sajnos, ez az előny sok esetben a visszájára fordul: ugyanis a potenciális térképkészítők ismerik ugyan a szoftver funkcióit, képesek vele térképet szerkeszteni, de ezek térképész szemmel nézve sokszor hiányosak, vagy hibákat tartalmaznak. Ezek a hiányosságok halmozottan jelentkeznek a domborzatábrázolásnál a különböző méretarányokban. A továbbiakban bemutatom, hogyan lehet térképészetileg helyes, jól olvasható domborzati térképet készíteni. Ehhez különféle automatizálási módszereket is alkalmazok, amelyek felgyorsítják a térképszerkesztés folyamatát.

Digitális táblát használtam a szemléltetésre.

Egy-egy térkép maximális információmennyiségét a térkép befogadóképességének nevezik. A befogadóképesség korlátozottsága miatt nem lehet a teljes valóságot bemutatni. A térképen a megjeleníthető információk közül ki kell válogatni azokat, amelyek az adott térkép befogadóképessége mellett még ábrázolhatók, és ugyanakkor a legjellemzőbb ismereteket közvetítik a valóságról. Kis méretarányú térképekről kb. 1:200 000-nél kisebb méretarányú térképeknél beszélünk, ezek országrészeket, országokat, vagy ennél nagyobb területeket ábrázolnak.

A térképi domborzatábrázoláshoz használt alapanyagok az elmúlt években jelentősen megváltoztak, széleskörűvé vált az interneten ingyenesen hozzáférhető digitális domborzatmodellek (DEM), pl. SRTM, ETOPO1alkalmazása. Ezen modellekből gyorsan elkészíthető a térképek domborzatrajza: hipszometria (domborzatszínezés), summer (domborzatárnyékolás), szintvonalas ábrázolás. Ezek közvetlenül csak szűk méretarány-tartományokban használhatóak jól, kisebb méretarányokban való alkalmazásukhoz generalizálás szükséges. A generalizálás automatizálását többféle algoritmussal is elvégezhetjük, de az így kapott eredmény akkor jó, ha az hasonló a térképszerkesztő által kézzel rajzolt eredményhez.