BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   

A foglalkozás helye: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola        

Megnevezése: Heti foglalkozások /Csuhé/ 2. alkalom

Résztvevők száma:    27 fő tanuló  

A program célja, leírása: A csuhé feldolgozás módszerei

Foglalkozás folyamata:

Sodrás vagy pödrés

A sodráshoz csíkokra kell tépkedni a leveleket. A csíkok szélessége attól függ, hogy milyen vastag sodratot akarunk készíteni, a sodrat vastagsága pedig az elkészítendő tárgy nagyságától függ.

A csíkok felső végét hegyesre kell vágni, hogy könnyebben össze lehessen sodorni.

Mindig csak annyit vizezzünk be, amit éppen felhasználunk!

A sodrással, pödréssel hosszú rugalmas szálakat készíthetünk, amelyeket fakeretre, faformára kell felhúzni. A faformát a méretnek megfelelően ki kell szegelni, és ezeken a szegeken fordulnak a szálak. A csuhéfonás a szövéshez hasonló, itt is az egymást keresztező fonalsorok kapcsolódásából alakul ki a minta. A csuhéfonásban is különböző motívumok, minták alakíthatóak ki: kockás, rozmaringos, barackmagos, vízfolyásos, fecskefarok,stb.Hosszú csuhélevelet szakítsunk három felé! Felső végét kössük meg egy rafiaszállal! Készítsünk hármas fonást! A fonatokat kör-, szív- vagy csillag- stb. alakban összekötve, egyszerű, de kedves díszeket kapunk.

Hármas fonás:

A közismert hármas fonást a csuhémegmunkálásban is használják. Az előre megfont több méternyi hosszú fonatból elsősorban alátétet készítettek.

Csomózás:

Ez a módszer a szakajtókötéshez hasonlít, csak itt a szálak rövidsége miatt csomózni kell a leveleket. Vastag, tömör tárgyak készíthetőek belőle, alátétek, szakajtók.