BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.09.01.    

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Iskola AMI Besenyszög   

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 1. alkalom

Résztvevők száma:                15 fő

A program célja, leírása:      „Mert azt tanultam mindenütt

                                                  Azt láttam minden nemzetnél

                                                 Hogy az apák dolgát

                                                  Folytatják az utódok…”

                                                                       /Kós Károly: A régi Kalotaszeg/

A játék olyan a gyermeknek, mint a munka a felnőttnek. Jelenthet önmegvalósítást,örömforrást,sikerélményt, de éppen az ellentétjét is. A felnőttnek is okosan kell megválasztani a munkáját, foglalkozását, hivatását. A gyermeknek sem mindegy , hogyan és mit játszik. Ahogy feledésbe merülnek az ősi mesterségek, éppúgy vesznek a múltba a régi idők játékai, hogy átadják a helyüket a modernnek, a korszerűnek, a művinek. A mai felnőtt mindent készen vesz a boltban és ezzel akarva-akaratlan, elsorvad a kézügyessége, kreativitása. Így a mai gyermek sem készít már kukoricacsuhéból babát vagy fűzfa sípot. A mostani rajzfilmek is könnyebben emészthetők, mint a népmesék varázslatos, misztikus világa.

Régi öregjeink meséi hallatán megindulhatott a gyermeki képzelet. A mese a gyermek világának lételeme. Az a mese, amit felnőve sok ember elfelejtett. Az a mese, mely megmozgatja a gyermek fantáziáját, önálló gondolkodásra sarkallva őt.

Én még ebben a mesevilágban nőttem fel. Nagyszüleim megélhetését még a földjük biztosította, az ott termett kukorica, búza. Nagymamám kukoricacsutkából készített nekem egy babát, felidézve saját gyermekkorát, amikor még kevés készen kapható játék volt. Nekem már sokféle baba sorakozott a polcomon, mégis a legkedvesebbek közé tartozott a csutkababa.

Így adott át nekem nagymamám egy darabka múltat a sok szép mese mellett. A játékkészítés örömét akkor tapasztaltam meg először. Most pedagógusként igyekszem átadni ezt az örökséget.

Sokféle termésből készítettem már játékot munkám során, de számomra a legsokszínűbb, a leginkább formázható a kukoricacsuhé.

Felhasználása igen sokrétű volt régen. Használati tárgyakat készítettek belőle, szatyrot, papucsot, de még a szalmazsákba is töltötték.

Ma már inkább a népművészetben találkozhatnak ezzel a kedvelt anyaggal.

Foglalkozás folyamata:

Anyag-és szükséglet:

-projektor

-laptop, pendrive

-mobil internet, képek

A foglalkozások megkezdése előtt tanulmányoztam a megfelelő szakirodalmat. Anyagot gyűjtöttem az internet segítségével. Utánanéztem a csuhé feldolgozási módjairól, képeket, könyveket szereztem be, hogy kellőképpen alá tudjam támasztani az elmondottakat.

Első alkalommal csuhégyűjtés, bemutatás, beszélgetés volt. Könyvek , szakirodalom tanulmányozásán keresztül megismerkedhettünk a csuhé felhasználásáról. A meglévő ismeretek rendszerezése.

Milyen használati tárgyakat, játékokat és dísztárgyakat lehet a csuhéból készíteni? A gyerekek lelkesen mondták el ötleteiket. Figyelmesen hallgatták az előadásunkat, bemutatásunkat.

A legérdekesebbnek mindenki a csuhélevelek festését, illetve a kénnel történő fehérítését találta.

A foglalkozás végén a csillogó gyermek tekintetek is azt bizonyították, hogy hasznosan töltöttük el ezt a délutánt, és gazdagabbak lettünk a régmúlt emlékeinek felidézésével is.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.09.08.    

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Iskola        AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 2. alkalom

Résztvevők száma: 15 fő                 

A program célja, leírása: elfeledett technikák kipróbálása, gyakorlása

Foglalkozás folyamata:

Anyag-és szükséglet: Csuhé, fakeret, szögek, kalapács

Ezen a foglalkozáson a csuhéfeldolgozás módszereivel ismerkedtek a gyerekek.

Ilyen módszerek: a sodrás vagy pödrés; hármas fonás; csomózás.

A csuhéfonásban különböző motívumokat, mintákat alakítottak ki. Ilyenek pl: kockás, rozmaringos, barackmagos, vízfolyásos, fecskefarok, stb.

A hármas fonás mindenki számára ismerős volt, és sikeresen fontak a fiúk, lányok egyaránt.

A csomózást is mindenki kipróbálhatta, megállapítottuk, hogy így vastag, tömör tárgyakat készíthetünk.

A foglalkozás végén már a következő foglalkozás anyagáról beszélgettünk, jöhetnek a közkedvelt játék figurák, állatok.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.09.15.    

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált Iskola AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 3. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása: A kukorica elterjedése óta annak csuhéját, vagyis a csövet borító levelet   sokféleképpen lehet tárgyak megalkotására használni. A csuhét nemcsak önmagában használhatjuk játékkészítésre, hanem nagyszerűen kiegészíti a különböző termésekből készült figurákat.

Foglalkozás folyamata:

Rovarok csuhéból:

Csuhé pillangó készítése

Anyagok és eszközök:

1db nagy szemű bab

2 db csuhélevél

rafia

olló

Az egyik csuhélevelet keskeny csíkban meghajtottuk, majd középen félbehajtottuk, és közétettünk egy rafiadarabot. Megkötöttük, a fej alatt egy hosszú rafiával elkötöttük. A másik csuhélevelet kettévettük. Ebből készültek a szárnyak. A fej alatt keresztben elhelyeztük, majd a hosszú rafia szállal végigkötöztük a pillangó potrohát. A szárnyakat formára vágtuk. A fej alá kötöttünk egy hosszú rafiát, így repíthették is a pillangókat.

A gyerekek ügyesen megoldották a feladatot, a munkavégzés alatt mindenki jól érezte magát. Egy-egy elvétett műveletnél jól szórakoztak egymás hibáin, s igyekeztek segíteni a kevésbé ügyes kezűeknek.

Ez a foglalkozás is empátiára, megértésre is tanította a tanulókat. Fejlesztette a kreativitásukat, szociális érzékenységük erősödött.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.09.22.    

A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping  Katolikus Ált.Iskola        , AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 4. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása: A kukoricacsuhé felhasználása ünnepek idején.

                                             A kukoricacsuhé, mint díszítő kellék.

Foglalkozás folyamata:  Virágkészítés

Anyag-és szükséglet: csuhé, rafia, olló, hurkapálca, ragasztó, fémhuzal

A foglalkozás előtt beáztattuk a felhasználásra kerülő csuhét langyos vízben.

Miután kellőképpen nedves lett a csuhé hozzákezdhettünk a tényleges munkához.

Munkálkodás közben egy kis történelmi ismereteket is szerezhettek a gyerekek. A Kárpát-medencében a kukoricacsuhé felhasználásáról hallhattak beszámolót. Mikor és milyen módon lendült fel a csuhé felhasználása. A gyerekek munkálkodás közben hasznos ismeretekre tettek szert: amikor a mocsarakat lecsapolták, és kevesebb lett a gyékény, illetve megnőtt a termőterület, majd a jó minőségű földben egyre több kukorica termett. A kukorica minden részét felhasználhatjuk: a kukoricacsövet, a csutkát, a lefosztott csuhét, a kukoricabajuszt és a kukoricaszárat is. Az elkövetkező foglalkozásokon meg is tapasztalhatjuk mindezt.

A foglalkozás végére az elkészült virágokból kis csokrokat készíthettünk. Jól eső érzéssel nyugtáztuk, hogy a fiúk is komolyan vették a feladatot, és mindenki sikerrel vette a munka közben fellépő kisebb akadályokat.

Az elkészült virágok megláttatták a természet szépségét, és ezzel gazdagabbá váltak érzelmileg is, átélték az alkotás örömét.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.09.29.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Kolping Ált. Iskola, AMI         

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 5. alkalom

Résztvevők száma:                15fő

A program célja, leírása:      - csuhé festése

                                                  - a csuhé festés lehetséges módjai: fehérítés kénporral

                                 Festeni természetes növényi festékekkel (pl. diólevél, tealevél, bodzabogyó stb.) illetve szintetikus festékkel (ruhafesték) egyaránt lehet

Foglalkozás folyamata: Csuhé szalvétagyűrű készítése

                                      Anyagszükséglet: csuhé, rafia, olló

A munka megkezdése előtt spontán beszélgetés a szalvétagyűrű használatáról. Mikor, milyen célból használhatjuk a szalvétagyűrűt. Kötetlen beszélgetés közben szorgalmasan járt a gyerekek keze, és a fonatokból szépen kialakították a maguk szalvétagyűrűjét.

A munka végén ki is próbálhatták egy szépen megterített asztalnál.

Ennél a foglalkozásnál is elmondhattuk, hogy a gyerekek átélhették az alkotás örömét.

Mi, pedagógusok jól eső érzéssel nyugtáztuk: ismét sikerült a gyerekek figyelmét a természet kincsei felé

fordítani.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.10.06.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Iskola, AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 6. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása:      - sodrás, pödrés, hármas fonás, csomózás kipróbálása

                                               - csuhécsíkok szélességének fontossága

                                               - az elkészítendő tárgy nagyságának figyelembevétele

                                               - a csuhé formázásának lehetőségei

Foglalkozás folyamata: Csuhébaba készítése

Anyag-és eszközszükséglet: csuhé, rafia, olló

A legselymesebb kukoricafosztalékból varázsoltak a gyerekek csuhéfigurákat. Ezen a foglalkozáson kellett a legkitartóbbnak lenni a gyerekeknek. A baba elkészítése komoly, kitartó művész munkát igényelt.

A sodrás, fonás műveletét gyakorolhatták a babák elkészítése közben. Alapul vastagabb csuhét használtak, erre került a néhol színezett, a legvékonyabb levelekből készült csuhéruha. A karokat sodorva készítették el, majd a csuhé egész felületét megragasztózva tettük rá a karokat. A ruhát szintén ragasztással „öltöztették” a babákra. A kellőképpen beáztatott csuhét szépen formálhatták a gyerekek. Fejlődött kreativitásuk, humorérzékük, egymás iránti toleranciájuk.

A foglalkozás végén ismét elmondhattuk, egy jól sikerült délutánt töltöttünk együtt.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.10.13.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált Iskola, AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 7. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása: - a sodrás alkalmazása csuhé lovacska készítése közben

                                              - a felhasználásra kerülő csíkok elkészítésének módjai

 (a száraz csuhélevelet, előre feltépkedjük megfelelő méretben, mennyiségben és csak annyit amennyit felhasználunk. Vagy a vizes csuhélevelet tépkedhetjük folyamatosan akkor, amikor a sodrást készítjük.)

Foglalkozás folyamata: csuhé lovacska készítése

Ennél a munkadarabnál felhasználtuk a kukoricaszárat is. Készítettek a gyerekek lovas szekeret, illetve karámot. Jól fejlesztette a gyerekek helyes arányérzékét. Hagyományőrzés céljából is hasznosnak bizonyult ez a munkadarab. A karám elkészítésénél rafiát használtak, együtt, közösen alakították ki az állatok tartózkodási helyét.

Az együttjátszás , az önálló alkotás öröme látszódott a gyermekek arcán.

Sikerélményekben gazdagon távozhattak erről a foglalkozásról is a gyerekek.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.10.22.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált.Iskola, AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 8. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása:      - a csuhé felhasználási módjai

                                               - a természet kincsei

                                               - környezetünk felfedezése, felfedeztetése

Foglalkozás folyamata: Különféle díszek, csuhé díszek készítése.

                                   Angyalka fenyődísz készítése

Anyagszükséglet: csuhé, rafia, olló

Ennél a dísznél is kipróbálhatták a fonás technikáját, vékony csuhécsíkból a glóriát készítették el a gyerekek. Majd következett a testének kialakítása. A szoknya elkészítése után a szárnyak formázása következett. Elkészült  a fenyődísz, karácsonykor a fenyőfára is felakaszthatták.

A formalakítást az egyszerűség és a célszerűség jellemezte.

A foglalkozáson a saját munka öröme és az egymással való kapcsolatteremtés is dominált.

Ezen a napon is közelebb kerültek a gyerekek a természethez.

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.10.27.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Iskola, AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 9. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása: - a csuhé felhasználási módjai

                                             - csuhé díszek az életünkben

                                             - a természet kincsei 

                                           - ismeretek rendszerezése; totó

Foglalkozás folyamata: csuhé csillag készítése

Anyag-és szükséglet: csuhé, rafia , olló

A csuhé csillag szép dísze lehet a karácsonyfánknak. A gyerekek a megismert módszerek segtségével ügyesen alakították ki a csuhé csillagot.

Munkálkodás közben rendszereztük ismereteinket a csuhéról. Megismerkedtünk lelőhelyükkel, tulajdonságaikkal, megtapogathattuk őket.

A foglalkozások alkalmával meglátták a természet szépségét, s ezzel gazdagodott érzelemviláguk.

Felfedezték, hogy a természet kincsi jó játékforrások lehetnek. Mi, pedig felnőttek jó eső érzéssel gondolhattunk a foglalkozásokra, mert segítségére voltunk a gyerekeknek ebben a felismerésben.

Mindezek bizonyítéka volt a csuhé csillag elkészítése.

A foglalkozás végén mindenki azon a véleményen volt, hogy a természetes anyagból készült játékokra is szükségünk van.

Nekünk felnőtteknek fontosnak kell legyen: a gyerekek manuális fejlődésén kívül anyagismeretre tegyenek szert; fejlődjön logikus gondolkodásuk, gazdagodjon érzelemviláguk, alakuljon esztétikai értékrendjük, növekedjen kereativitásuk!

BESZÁMOLÓ

A foglalkozás ideje:   2014.10.28.    

A foglalkozás helye:Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Iskola         , AMI

Megnevezése:                       Heti foglalkozások /Csuhé/ 10. alkalom

Résztvevők száma:    15 fő  

A program célja, leírása:      Mini kiállítás az elkészült tárgyakból

Foglalkozás folyamata: A kiállítás

Anyag-és szükséglet: Paraván, kiállító asztal, textil

A foglalkozás előtt ötleteket gyűjtöttünk az interneten, hogyan, milyen módon lehetne a legjobban megszervezni a kiállítást. Egyéni javaslatokat is meghallgatva, láttunk hozzá a kiállítás megszervezéséhez.

Az utolsó foglalkozáson az elkészült munkadarabokból kiállítást szerveztünk.

A termet szépen berendeztük. A kiállításra meghívtuk az alsó tagozatos tanulókat, kollégáinkat.

A gyerekek érdeklődve vették szemügyre a kiállított játékokat, tárgyakat. Sok tanulóban megfogalmazódott, hogy ő is készíteni fog ilyen játékokat.

Megfigyelhettük, hogy a gyerekek a maguk készítette játékot többre becsüli, mint a drágán vásárolt játékot, szívesebben játszik vele, hiszen Ő alkotta.

Megállapíthatjuk, hogy régi mesterségek a maguk korában közösségnevelők, közösségteremtők voltak. Ebben a saját munka öröme és az egymással való kapcsolatteremtés is dominált.

Bármennyire kevés a szabadidőnk, a gyermekkel közös játék ma is fontosnak kell hogy legyen!

A természet kincsei, a csutka, a csuhé, nád, faág és társaik mind jó játékforrásai lehetnek, ha a felnőttek segítik a gyereket ezek felfedezésében.

Ahogy megismertetjük a gyermeket a magyar és más népek meséivel, énekelgetünk nekik népdalokat, ugyanezt meg kellene tenni a tárgyak, játékok világában is.

Ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a gyermekkel felfedeztessük a környező világot, megláttassuk a természet szépségét, és ezzel gazdagabbá tegyük őket.